Toyotanews.eu - Newsroom Toyota Central Europe

Akár 12 millió euróval támogathatja a Toyota hidrogén üzemanyagcellás elektromos autóinak elterjedését Németország

28-02-2022

Németország célul tűzte ki, hogy 2030-ra világelső legyen a megújuló energia felhasználásával előállított (a szaknyelven ’zöld’) hidrogén előállítása és felhasználása, valamint a hidrogéntechnológiák területén. A hidrogént ugyanis az energetikai szakemberek a jövő zéró emissziós energiahordozójának tartják, amelynek alkalmazása a közúti közlekedéstől és áruszállítástól a vasúti, vízi és légi közlekedésen át az épületenergetikáig számos területen jelenthet abszolút zöld alternatívát. A német állam már tavaly bejelentette, hogy nyolcmilliárd euróval támogatja az ország hidrogén-ökoszisztémájának fejlődését, ennek keretében kap most támogatást a Toyota mobilitási szolgáltatásokért felelős almárkája, a vállalat második generációs hidrogén üzemanyagcellás elektromos személyautóját kínáló Kinto is.

A német állam már évek óta dolgozik az üzemanyagcellás technológia népszerűsítésén, melynek részeként most a Toyota mobilitásért felelős almárkája, a Kinto kap többmillió eurós támogatást a német Nemzeti Innovációs Program hidrogén és üzemanyagcellás technológiai támogatásának keretében. Az összeg a Kinto lízingajánlatait támogatja a második generációs Toyota Miraira, amelynek mértéke akár a 12 millió eurót is elérheti. A támogatás a várakozások szerint jelentősen bővíti az hidrogénhajtású autók piacát az országban, a zéró emissziós, melléktermékként tiszta vizet kibocsátó hidrogén üzemanyagcellás elektromos Toyota Mirai, amelyben a világ jelenleg sorozatgyártásban elérhető legfejlettebb hidrogénhajtása működik, és amely három hidrogéntartályának köszönhetően akár 650 kilométeres hatótávra is képes, ennek úttörője lehet.
A Toyota hidrogénnel kapcsolatos érdeklődése egészen 1992-ig vezethető vissza: ekkor kezdték el a hidrogénes üzemanyagcellás elektromos járművek (FCEV-k) fejlesztését a világ legzöldebb autógyártójánál. A Mirai első generációja 2014-ben mutatkozott be és rögtön áttörést jelentett a technológiában, amelyet tavaly követett a modell második generációja. Az időközben a technológiát a személyautók mellett az szállítmányozásban (targoncák, közepes- és nagyméretű teherautók), közúti személyszállításban (busz) és a vasúti és vízi közlekedésben egyaránt továbbfejlesztő Toyota mintegy 5700 a hidrogén üzemanyagcellás elektromos technológiával kapcsolatos szabadalmat ingyenesen osztott meg versenytársaival, hogy elősegítse annak minél szélesebb körű elterjedését. A Toyota által 2020-ban létrehozott Kinto márka különböző mobilitási termékeket és szolgáltatásokat kapcsol össze Európában – beleértve az immár második generációs Mirai lízinglehetőségeit. A Mirai a világ legnépszerűbb hidrogén üzemanyagcellás elektromos modellje, amely a korábbi generációnál is hatékonyabb hajtáslánc révén egyetlen tankolással akár 650 kilométer megtételére is képes (az egy hidrogén tankkal megtett maximális távolság Guinness-rekordját is ez a modell tartja 1360 kilométerrel, azaz a gyári adat több, mint kétszeresével), melléktermékként tiszta vizet bocsát ki (amit egy a vezető által gombnyomással üríthető tartályban gyűjt), és mindössze 3-5 perc alatt megtankolható.

„A hidrogén technológiával fontos mértékben járulhatunk hozzá a dekarbonizációhoz – az utakon épp úgy, mint a mindennapi életünkben. A Toyota üzemanyagcellás technológiája hajókban, mozdonyokban, villás targoncákban és buszokban, sőt, álló létesítményekben is bevethető, mint zéró emissziós energiaforrás.” – avat be André Schmidt, a Toyota németországi elnöke.

„A Kinto jelenléte egyértelműen szemlélteti, hogy az üzemanyagcellának van jövője a mobilitásban.” - mutat rá mondta Kurt-Christoph von Knobelsdorff, a hidrogéntechnológiákkal kapcsolatos támogatásokért felelős német állami tulajdonban lévő Now GmbH ügyvezetője. „A támogatással a Közlekedési Minisztérium folytatja a fenntartható hajtáslánci technológiák céltudatos támogatását, ami alapvető szükségességű annak érdekében, hogy megvalósítsuk a klímasemleges mobilitást.”

Németország komolyan elkötelezte magát a hidrogén, mint abszolút zöld energiahordozó mellett
Németország már tavaly tavasszal bejelentette, hogy a német állam nyolcmilliárd euróval támogatja az ország hidrogén-ökoszisztémájának fejlődését. A Német Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium valamint a Német Közlekedési Minisztérium által akkor kiválasztott 62 projekt az egész hidrogénértékláncot lefedi, közöttük pedig több autóipari is van, hiszen a melléktermékként tiszta vizet termelő hidrogén üzemanyagcellás elektromos a közlekedés minden szektorában kiváló kiegészítője az akkumulátoros elektromos járműveknek. Az akkor bejelentett 8 milliárd eurós támogatási keret részben szövetségi, részben tartományi forrásokból tevődik össze, a támogatott projektek összesen 33 milliárd euró értékben valósítanak meg fejlesztéseket, amelyből 20 milliárd eurót magántőke bevonásával finanszíroznak. A jelenleg terítéken lévő projektek között két gigawattos teljes elektrolízis-kapacitással szerepelnek hidrogéntermelő-üzemek, ami a 2030-ra kitűzött, akkor még öt gigawattos országos kapacitás negyven százalékának felel meg. Az új német kormány ugyanakkor már tavaly ősszel még ambiciózusabb célokat fogalmazott meg: a napenergia mellett a zöld hidrogént is kiemelten fókuszban helyező stratégia részeként megduplázták a német állam korábbi vállalását, így a nemzeti hidrogénstratégia 2030-ra már 10 gigawattos elektrolízis kapacitással számol. Érdemes megjegyezni, hogy a 2021 tavaszán vállalt 5 gigawattos kapacitás már így is ötszöröse volt a korábbi céloknak, így Németország egy év alatt megtízszerezte a hidrogén tervezett súlyát az évtized végére tervezett energiamixben. Ez egyébiránt az ukrajnai helyzet háborús helyzet hatására a jövőben tovább nőhet, hiszen Olaf Scholz kancellár tegnap bejelentette, hogy az energiafüggőség csökkentése érdekében átalakítják Németország eddigi energiapolitikáját, és többek között két új terminál felépítését sürgette, amely a cseppfolyósított földgáz mellett a környezetbarát energiahordozó, a zöldhidrogén fogadására is alkalmas lesz.
Arról már tavaly tavasszal döntés született, hogy Németországban emellett pedig 1700 kilométer új, a hidrogénszállításra alkalmas csővezeték is épül, és kiemelt támogatási terület lesz a hidrogén üzemanyagcellás elektromos járművek és rendszerek fejlesztésére és gyártsa, amelyek között nem csupán közúti járművek és azok töltőhálózata, hanem többek között vízi és légi közlekedéssel kapcsolatos projektek is szerepelnek.
Az új kormány koalíciós szerződésébe egyébiránt bekerült a megújuló energiát termelő rendszerek tömeges elterjedésének és az olyan korszerű gáztüzelésű erőművek építésének támogatása, amelyeknek klímasemlegesnek kell lenniük, azaz az új gázerőművek építésekor azokat "H2-ready”-vé kell tenni, hogy idővel az infrastruktúra melléktermékként tiszta vizet kibocsátó hidrogén tüzelésre is át tudjon állni amint rendelkezésre áll a megfelelő hidrogén kapacitás. A hidrogénstratégia frissítse mellett az új kormány sokkal több szélenergiát szeretne a rendszerbe kapcsolni és megnégyszereznék a jelenlegi, háztetőkre telepített napelemes termelőkapacitást is, hogy összességében 2030-ra Németországban a megújuló energiaforrások aránya az áram-mixben elérje a 80%-ot (ez jelenleg 65%).
A jelenlegi háborús fejlemények ugyanakkor a tekintetben is komoly kihívást jelentenek, hogy a német kormány a zöldhidrogén ellátás kapcsán komoly szerepet szánt Ukrajnának is, akire az ország komoly potenciállal felvértezhető zöld hidrogén exportőrként számított.
Az mindenesetre már most egyértelmű, hogy a jövőben Németországban kiemelt támogatásra számíthatnak majd a hálózatépítési, infrastrukturális projektek, de az EU-célkeresztbe tett, a teljes értéklánc mentén támogatott integrált projektek (IPCEI Hidrogén) ipari és mobilitási célú érvényesülései is.
Ígéretes, hogy több nagy horderejű fejlesztés már most folyamatban van. A Siemens Energy a gázerőművek először vegyes, majd tisztán hidrogén üzeművé történő átalakításáról szóló erőműkoncepciója már novemberben TÜV-minősítést szerzett. Ugyancsak novemberben jelentette be a Frames, hogy a Hydrogenious LOHC Technologies és a Man Energy Solutions partnereként készen állnak az első ipari méretű európai LHOC üzem megépítésére. A LOHC - vagyis a Liquid organic hydrogen carriers (Folyékony szerves hidrogén hordozók) egy olyan technológia, melyben a hidrogént kémiailag kötik valamilyen kőolajszármazékhoz és így, a “hordozóolaj” kedvezőbb tulajdonságait kihasználva a hidrogén a hagyományos logisztikai rendszerben is szállíthatóvá válik, azaz a technológia segítségével hidrogént a gázolajhoz hasonlóan lehet majd szállítani. A német Proton Motor Fuel Cell és az osztrák xelectrix Power együttműködése keretében pedig HyShelter 240 néven egy olyan komplett rendszer került kifejlesztésre, amely lehetővé teszi a dízelgenerátorok cseréjét (hasonló, akár katasztrófahelyzetekben is bevethető hidrogén üzemanyagcellás mobil generátorállomás egyébiránt már a Toyota és a Honda közös fejlesztésében is született).