ROBBANÁS VOLT A HAZAI ZÖLDAUTÓPIACON JANUÁRBAN, ÉLEN A TOYOTA

ROBBANÁS VOLT A HAZAI ZÖLDAUTÓPIACON JANUÁRBAN, ÉLEN A TOYOTA

Már egyetlen hónap után látszik a 2020-tól életbe lévő, a korábbinál jóval szigorúbb európai emissziós határértékek eredménye a magyarországi újautópiac összetételében. Rekordmagasságot, 13%-ot értek el ugyanis januárban a részben vagy teljesen elektromos (lágy hibrid elektromos, öntöltő hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, és akkumulátoros elektromos) autók eladásai hazánkban: hatalmas ugrás ez annak ismeretében, hogy a teljes 2019-es évet tekintve ez az arány csupán 6,9% volt, és már az is minden korábbinál magasabb értéknek számított. A piac zöldülésének motorja továbbra is a prémium márkájával, a Lexusszal együtt a piac legszélesebb, 20 modellből álló öntöltő hibrid elektromos modellportfólióját jegyző Toyota: a két márka együtt a magyarországi hibrid értékesítések 61%-át, és a részben vagy teljesen elektromos értékesítések 43,4%-át jegyzi.

Rekordmagasságot ért el januárban a Magyarországon értékesített részben vagy teljesen elektromos autók aránya, amely nem független a vezető zöld autógyártóként ismert Toyota, és prémium márkája, a Lexus szárnyalásától. A Toyota ugyanis 1408 új autó értékesítésével, 13,5%-os piaci részesedést elérve messze a legnépszerűbb autómárkaként végzett az első helyen januárban hazánkban. Ezzel a márka elképesztő mértékben, 7 százalékponttal növelte és ezzel gyakorlatilag megduplázta piaci részesedését a tavalyi év azonos időszakához képest, eladásai pedig abszolút értékben 136,2%-al nőttek. Eközben a Lexus januárban 72 új autót eladva, 20%-os növekedéssel, 6,3%-os prémium piaci részesedéssel őrzi ötödik helyét a prémium márkák sorában. Miután így a két márka együttes piaci részesedése eléri a 14,2%-ot, alapvető hatással van a piac zöldülésére a tény, hogy a Toyota magyarországi eladásainak 42,3%-át, a Lexus értékesítéseknek pedig 97,3%-át tették ki a hibridek. Ennek révén a Toyota és a Lexus 20 hazánkban elérhető hibrid elektromos modellje révén a magyarországi zöld autó értékesítések 43,4%-át jegyzi – a fennmaradó 56,6%-on 23 márka 67 modellje osztozik. Jól mutatja a Toyota dominanciáját a zöld autók népszerűségi rangsora is: a TOP10 magyarországi zöld autó listájában januárban öt Toyota szerepelt: az első négy helyen a Toyota Corolla Hybrid (235 db), a Toyota RAV4 Hybrid (137 db), a Toyota Yaris Hybrid (85 db) és a Toyota C-HR Hybrid (83 db) végzett, hatodikként pedig a kizárólag a világ legfejlettebb, negyedik generációs öntöltő hibrid elektromos hajtásával kapható Toyota Camry (49 db) futott be.

Továbbra is a hibridek jelentik a legnépszerűbb és legélhetőbb zöld választást
A januárban Magyarországon gazdára találó 1543 részben vagy teljesen elektromos autó 80,6%-át tették ki a hibrid elektromos, 9,3%-át a plug-in hibrid elektromos és 10,1%-át az akkumulátoros elektromos modellek. A teljes januári magyarországi újautó eladásból 10,5%-al részesedtek a hibrid elektromos, ot tettek ki a hibrid elektromos, 1,2%-al a plug-in hibrid elektromos és 1,3%-al az akkumulátoros elektromos modellek, így összesen 13%-ot tett ki a részben vagy teljesen elektromos autók aránya. Amennyiben ez a tendencia fennmarad, 2020-ban akár a 18.500 darabot is meghaladhatja a hazánkban gazdára találó zöld autók száma, szemben a 2019-ben értékesített 11.166 darabbal.

Van azért kevésbé kedvező fejlemény is, tudatos vásárlói magatartás szükséges a megfordításához
Jóllehet rendkívül bíztató a részben vagy teljesen elektromos autók értékesítésének robbanásszerű hazai növekedése, arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy míg az elmúlt években rendkívül bíztató módon folyamatosan csökkent a Magyarországon gazdára találó új autó eladások tekintetében a dízel járművek aránya (a teljes 2019 évet tekintve 17,4%-ra zsugorodott), addig ez a trend januárban megfordult: a múlt hónapban 33,4%-ra szökött fel a dízel arány a hazai újautó értékesítések vetületében. Ennek oka az, hogy az új emissziós szabályozás csak az üvegházhatású CO2-kibocsátás kapcsán fogalmaz meg szigorú normákat, az egészségkárosító szállópor kapcsán nem. A CO2-kibocsátás területén pedig a szállópor kibocsátás tekintetében komoly felelősséggel bíró dízelek, bár a részben vagy teljesen elektromos autókkal nem vehetik fel a versenyt, gyakran jobban teljesítenek mint a tisztán benzines autók. Éppen ezért a drasztikus büntetéseket elkerülni kívánó autógyártók, amelyek még nem rendelkeznek megfelelő részben vagy teljesen elektromos palettával, vagy éppen nem tudnak eleget szállítani ezekből az autókból, nem ritkán megszüntetik egy-egy modell benzines változatát és csupán a dízel változatot kínálják belőle. Ennek révén az a visszás helyzet áll elő, hogy a flottaszintű CO2-kibocsátás, és ezáltal az autógyártók által befizetendő büntetés ugyan csökken, az egészségkárosító szállópor koncentráció ugyanakkor nő. Ez akkor kerülhető el, ha a vásárlók tudatosan a részben vagy teljesen elektromos autókat választják a dízelek helyett abban az esetben, ha az általuk választott járműkategóriában elérhető ilyen modell. Természetesen az olyan autógyártók, mint az elmúlt több, mint húsz évben világszerte mintegy 15 millió hibrid autót értékesítő, és a világ legfejlettebb, negyedik generációs hibrid elektromos rendszerét kínáló Toyota és Lexus e tekintetben könnyebben ki tudják szolgálni a vásárlókat, de folyamatosan nő a versenytársak részben vagy teljesen elektromos kínálata is. Más kérdés, hogy utóbbiak sokszor rövid idő alatt piacra dobott, az emissziós szabályozás jelentette kényszer szülte megoldásai jelenthetnek-e olyan kiforrott, hatékony és megbízható választást, mint egy olyan autógyártójáé, amely több, mint két évtizede tudatosan a terület vezető fejlesztőjének számít.