ÖN TUDJA KI AZ A MORIZO? – AVAGY EGY VÁLLALATVEZETŐ KÉT ARCA

ÖN TUDJA KI AZ A MORIZO? – AVAGY EGY VÁLLALATVEZETŐ KÉT ARCA

Akio Toyoda, a Toyota világszintű elnöke és a vállalatalapító Kiichiro Toyoda unokája a világ autóiparának ikonikus alakja, akinek irányítása alatt a Lexus prémium márkát, a Daihatsu budget márkát és a Hino teherautó/buszmárkát is jegyző japán autógyártó nem csupán a világ legnagyobb, de egyben leginnovatívabb és legnyereségesebb autógyártója is lett, amelynek neve mára egybeforrt a környezettudatos zöld autózással. Az autóipar egyik legnagyobb vizionáriusának tartott, jövőképében a vállalatát a világ legnagyobb, abszolút zöld mobilitási szolgáltatójaként meghatározó Akio Toyoda nevét Elon Muskéval szokták együtt emlegetni, ám azt nem mindenki tudja, hogy a Toyota elnöke egyben szenvedélyes autós és képzett mesterpilóta is. A versenypályán pedig a neve…Morizo.

A Tesla és SpaceX-vezér Elon Musk és a Toyota elnöke, Akio Toyoda között kétségkívül akad néhány hasonlóság, talán senki nem volt olyan hatással az elmúlt két évtizedben az autóipar jövőjének alakulására, mint ők ketten. Mindketten híresek arról, hogy hisznek az őszinte kommunikációban, a felesleges adminisztráció leegyszerűsítése révén hatékonyabbá váló döntéshozatalban épp úgy, mint az innováció erejében, a mesterséges intelligencia és a robotika jövőformáló szerepében, és abban, hogy a környezetbarát technológiák fejlesztése és az általuk vezetett vállalatok társadalmi felelősségvállalása révén aktív és meghatározó szereplői lehetnek a globális klímacélok teljesítéséért folytatott küzdelemnek. Akadnak persze különbségek is közöttük és az általuk vezetett vállalatok között is. Míg Elon Musk az akkumulátoros elektromos (BEV) technológiát tekinti a jövő egyetlen élhető zöld meghajtásának, addig erre Akio Toyoda csupán az egyik potenciális abszolút zéró emissziós technológiaként tekint, amelynek a nemrégiben a Toyota által bejelentett sztenderdizált akkumulátorokra alapozott EV-ökoszisztéma révén fontos szerepe lehet jövőnk formálásában és fenntarthatóvá tételében – a hidrogén üzemanyagcellás elektromos (FCEV) technológia mellett.
Nem elvitatva a szintén Elon Musk nevéhez köthető PayPal, a SpaceX, a SolarCity, az OpenAI vagy épp a The Boring Company sikereit, a Tesla jelenleg még csupán egy marginális értékesítésekkel bíró, és autóinak árszínvonalát tekintve ma még csupán a prémium kategória ügyfeleit kiszolgáló, 4 modellt kínáló autógyártó, amely fennállásának 16 év alatt mindössze 4 nyereséges negyedévet zárt és kevesebb, mint 750.000 autót értékesített. Eközben a 82 éves múltra visszatekintő, és ez idő alatt mintegy 270 millió (ebből 13,7 millió környezetbarát hibrid elektromos) autót értékesítő Toyota a világ legnagyobb, leginnovatívabb (éves szinten több új szabadalmat jegyez be mint összes versenytársa együttvéve) és legnyereségesebb autógyártója (a tavalyi évet 22,4 milliárd dolláros rekord profittal zárta). Maga a márka a világ legértékesebb autómárkája (a Forbes, az InterBrand és a Millward Brown szerint egyaránt), a vállalat pedig élen jár a mesterséges intelligencia, a robotika, az önvezető autók és hozzájuk kapcsolódó mobilitási szolgáltatások, valamint a részben vagy teljesen elektromos meghajtások (hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos) fejlesztése terén. Az alapító Elon Musk 16 éve vezeti a Teslát, míg Akio Toyota mindössze 10 éve áll a Toyota élén – 2009-ben, abban az évben vette át a kormányrudat amikor a vállalat története első veszteséges évét zárta, amit már a következő évben nyereségbe sikerült fordítania. Hogy melyik nagyobb kihívás, a semmiből létrehozni a világ első tisztán elektromos autókat kínáló autógyártóját, vagy megreformálni és hosszútávú nyereségességi pályára, egyben a világ legzöldebb autógyártójává tenni a világ legnagyobb autógyártóját – ki-ki döntse el maga, elvitathatatlan, hogy mind Musk, mind Toyota rendkívüli képességekkel megáldott vezető, és igazi autóipari látnok. A gyakran harsány, provokatív megnyilatkozásairól ismert Elon 48 éves, a valamennyi megnyilvánulásában szerény és tisztelettudó Akio 63. évébe lépett, és különbözőségeik ellenére kétségkívül kölcsönösen tisztelik és elismerik egymást. Van ugyanakkor még valami, amiben Akio Toyoda különbözik Elon Musktól, ez pedig nem más, mint a vezetés iránti olthatatlan szenvedélye: az önmagát nem egy versenypályán és autósportban megmérető Toyota-vezér képzett mesterpilóta, aki tudását a Nürburgringen, egy régi Supra volánja mögött megtett végtelen körökkel csiszolta tökélyre. Innen származik Akio bennfentesek által jól ismert beceneve, a Morizo is…

A volán mögött Morizo – vagyis Akio Toyoda
2016. október 20., kora reggel hat óra. A helyszín Japán egyik távoli hegyvidéke. A Toyota akkor hatvanéves vezetője egy vörös-fekete Toyota Gazoo Racing versenyoverallban járja végig a bokszutcát, hogy megnézze, hogyan készülnek fel a vetélytársak. Órákkal később már a 104-es rajtszámú Toyota 86 kupéval száguld a környező hegyek között vezető úton, akárcsak 75 vetélytársa, akik beneveztek a Toyota által szponzorált versenypályán rendezett Fukui Rallyra. Nem véletlen, hogy mindez éppen itt történik. Ezen a helyi rendezvényen nincs ott a nemzeti és nemzetközi sajtó, nincs tömeg, nincsenek nagynevű pilóták és hirdetők, kivéve persze a magát Morizo néven benevező Akiót és a Toyotát, a világ legnagyobb és legnyereségesebb autógyártóját, amelynek elnöke szerényen beáll a sorba regisztrálni az amatőr pilóták mögé, aztán elkeveredik a tömegben, és türelmesen hallgatja végig a rendezvény szervezőjétől a biztonsági előírásokat és a szabályokat. Később rajongókat üdvözöl, fotózkodik, majd egy helyi stáb kamerája előtt egy tréfás dalt ad elő a fukudon rizstálat dicsérve, ami egy kedvelt helyi finomság. Kimenni az irodából és autózni – Toyoda számára ez mindennél fontosabb, hiszen egész életét áthatja az autók iránti szenvedély. A kritikusok azt állították, hogy a nagyvállalat becsontosodott, bürokratikussá vált, és elvesztette az útirányt, mert alkalmazottai a napi irodai munka nyűgjei miatt eltávolodtak a négykerekű végterméktől. Erre a kritikára Akio egyik válasza az Öt Kontinens Útjain kezdeményezés volt, amelynek keretében a Toyota mérnökei öt év alatt, öt etapban több tízezer kilométert autóznak a világ öt kontinensén (2014 – Ausztrália, 2015 Észak-Amerika, 2016 Dél-Amerika, 2017 Európa, 2018 Afrika, 2019 Ázsia) a világ legváltozatosabb tájain hogy végül 2020-ban érjenek vissza Japánba, a Tokiói Olimpia idejére, amelynek a Toyota a mobilitási támogatója. Akio természetesen az út valamennyi etapján maga is részt vett egy-egy rövidebb időre. „A vállalat szempontjából az a fontos, hogy minél több ember megértse, mit is teszek én az utakon.” - meséli. „Abban hiszek, hogy ez segíteni fog célunk elérésében, vagyis abban, hogy még jobb autókat készítsünk.” – véli Toyoda, akinek célja, hogy minél több alkalmazottat ültessen autóba, megmutatva nekik a vezetés örömét, és minél több ügyfél véleményét meghallgassa, miközben mérnökei maguk is megtapasztalják azokat a körülményeket ahol az általuk tervezett autóknak helyt kell állniuk a mindennapokban.
Akio másik válasza a Toyota visszatérése volt a versenypályákra – és milyen visszatérés volt ez: 17 év kihagyás után a vállalat újra felvette a kesztyűt a Rally Világbajnokságban (WRC), és visszatérésének második évében, 2018-ban már konstruktőri világbajnoki címet szerzett. 2019-ben a Toyota megnyerte a Dakart, múlt hétvégén pedig a pilóták és a konstruktőrök kategóriájában egyaránt világbajnoki címet szerzett a Hosszútávú Világbajnokságban (WEC), miután címvédőként másodszor is megnyerte a legendás Le Mans-i 24 órás versenyt is. Akio azonban tartogatott egy harmadik választ is, ez pedig így szólt: nincs több unalmas autó, amit láthatóan komolyan is gondolt. Azóta a Toyota és prémium márkája, a Lexus valamennyi fontos modellje lenyűgöző formavilágú és környezetbarát voltuk mellett is imponáló teljesítményű, igazi vezetési élményt kínáló vadonatúj generációval jelentkezett, nem beszélve a piacra valósággal berobbanó vadonatúj Toyota C-HR-ről. Ennek jegyében született meg ugyanakkor az azonnal ikonná váró Lexus LC szupersportkupé épp úgy, mint a 17 év után feltámadó Toyota Supra, ha pedig ez nem volna elég, fejlesztés alatt van minden idők leglenyűgözőbb utcai Toyota sportautója, a GR Super Sport elnevezésre hallgató hipersport autó, amelynek a találgatások szerint egy akár 750-1000 lóerős hibrid elektromos motor adhatja majd a szívét…

A vadonatúj Toyota Supra Akio Toyota – avagy Morizo személyes története
2018. október 20-án egy bizonyos, bevezetés előtt álló sportkocsi áll rajthoz a VLN9 futamon, vagyis a VLN Langstreckenmeisterschaft Nürburgring 9. fordulójában, ami VLN Nürburgring Hosszútávú Bajnokságként is ismert. Az adatlapon a Nevező rubrikában a TOYOTA GAZOO Racing szerepel, a Jármű neve részbe pedig ezt írták: Toyota A90. Volt már erre példa korábban is, hiszen a Lexus LFA és a Toyota 86 is részt vettek hasonló futamokon, mielőtt kereskedelmi forgalomba kerültek. Ahogy Akio fogalmaz: "A teljesítményre kihegyezett autóinkat a Nürburgringen kell tökéletesítenünk és fejlesztenünk. Nem elég csupán az NVH-értékeket nézegetni, miközben az autó a tesztpályán halad. Az autók mellett a szerelőink és mérnökeink szemléletét is folyamatosan módosítanunk kell."
Bár az új modellek fejlesztését általában a legnagyobb titokban végzik, a Toyota nyilvános versenyeken tökéletesítette az autót, ami mindenben ellentmond az uralkodó szemléletnek. A GR Supra modellt a TOYOTA GAZOO Racing fehér, vörös és fekete színeiből álló álcafestéssel látták el. Az autó szinte teljesen megegyezik a sorozatgyártású modellel, csak kiegészítették az előírt verseny- és biztonsági felszereléssel. Az autón egyértelműen kevesebb módosítást hajtottak végre, mint versenytársain. Ennek jó oka van: a Toyota azért indította a gépet a VLN9-en, hogy elvégezzék az egyik fejlesztési tesztet, ahol azt vizsgálják, hogyan teljesít az autó kiélezett körülmények között. A pilóták között két GR Supra tesztpilóta van: Herwig Daenens és Hisashi Yabuki, illetve Morizo – vagyis maga Akio Toyoda elnök. A reggeli időmérő edzésen a csapat 9 perc 31,235 másodperces időt ért el három körben, amivel a 94. helyről rajtolhattak a 162 induló közül. A verseny délután rajtol, és eltekintve a célba érés előtt egy órával észlelt kenőanyag-szivárgástól a kardántengelynél, az autó gond nélkül teljesít, majd a 116. helyen végez. A csapat hat alkalommal viszi ki a gépet a bokszutcába, de erre nem az autóval kapcsolatban felmerülő gondok miatt volt szükség, hanem azért, mert a sorozatgyártású modellel azonos méretű üzemanyagtartály miatt csak négy kört tudnak megtenni egy tankolással. A futamot követően Toyoda elnök ezt mondja Tetsuya Tada főmérnöknek : "Hihetetlenül élvezetes vezetni ezt az autót." Tada megkönnyebbül. Ez a vélemény azt jelentette, hogy a GR Supra átment a nürburgringi záróvizsgán. A Toyota Supra ugyanis Morizo személyes története: https://www.youtube.com/watch?v=q8is93mYKDI

„Top Gun”
Akio hat évig csiszolta vezetési tudását, mestere a Toyota azóta elhunyt, nagyra becsült tesztpilótája, Hiromu Naruse volt. Neki köszönhetően szerezte meg a vállalat belső jogosítványának legmagasabb, „S” kategóriáját, kiérdemelve ezzel kollégáitól a „Top Gun” becenevet. Toyoda ars poeticája egy olyan vezető képét vetíti elénk, aki tényleg ismeri gyára termékeit. Ez sokkal európaibb hozzáállás, mint amit a Toyota közelmúltjából ismerünk, amikor a vállalatot fekete öltönyös, színtelen-szagtalan, szigorú arcú pénzügyesek vezették. Az új hozzáállás az alkalmazottakat is inspirálja, legyen szó vezetőkről vagy a futószalag munkásairól. Akio mellett a vezetőség egyik tagja, Shigeru Hayakawa szenior ügyvezető is részt vett a Fukui Rallyn.Hayakawa élete első versenyén egy tuningolt Vitz ferdehátút (a Yaris japán piacon forgalmazot testvérmodellje) vezetett, amit egy képregényfigura, a szőke hajú "Gazoo Lady" versenykirálynő rajza díszített. Toyoda gyerekkorában taxisofőr szeretett volna lenni, és autók iránti rajongása vállalatvezetőként is személyiségének fontos része maradt. Az alábbi videóban Akio az autózás iránti szenvedélyéről mesél: https://vimeopro.com/kscope/toyota-poe/video/158931837

A közelség érzete
Az irodában ő Toyoda vezérigazgató, és az alapító unokája. A pályán pedig egy Morizo becenevű versenyző, ahogy azt a sisakján és az autóján is látható felirat tanúsítja. „Ha versenyzem, az alkalmazottaink azt mondták: ön ma Morizo, nem pedig elnök úr.” – meséli lelkesen Toyoda. „Ilyenkor egyfajta közelséget lehet érezni, az emberek bármiről beszélhetnek velem. Amikor elnökként látnak, távolságot tartanak tőlem.” A közönség is könnyebben drukkol Morizónak, a vezetés örömét hirdető nagykövetnek, mint Toyodának, a vállalatvezetés tagjának és a Toyota elnökének. „Szerintem Morizóként jobban tudom növelni az autórajongók számát, mint a Toyota elnökeként.” – mondja meggyőződéssel Toyoda.

Na de hogyan született meg Morizo?
Az autósportok kedvelői már jóval azelőtt megismerték egy blogger, Morizo nevét, hogy Akio Toyoda a Toyota elnöke lett volna. A Morizo egy zöld bokor beceneve, ami a 2005-ös, Aichi prefektúrában megrendezett világkiállítás kabalafigurája volt. Ez a prefektúra a Toyota otthona is. A Morizo által vezetett Gazoo blogban (a Gazoo japánul garázst, tuningműhelyt jelent, jelképes hogy ma már ez a Toyota sikert sikerre halmozó motorsportistállója, a TOYOTA GAZOO Racing neve) egy képregény-avatár is található, amely megszólalásig hasonlít a vállalatvezetőre, de a szerző sokáig nem azonosította őt hivatalosan Toyodával. A blog profilja csupán azt említette, hogy a szerző egy férfi, akinek a hobbija az autózás, a sport, és az internet. Amióta ugyanakkor a világ legnagyobb autógyártójának vezetője lett, Akio a blogot egyfajta közvetlen – ha nem is hivatalos – kommunikációs eszközként használja. Egyebek mellett ezen keresztül kért elnézést annakidején amikor a vállalat több komoly visszahívásra kényszerült. Akkor, lassan 10 éve, január 1-jén írt újévi üdvözletében azt posztolta ki, hogy „a tavalyi év a Toyota és Morizo számára is kemény volt”, de hozzátette, hogy az autógyár tanult a hibákból. Az azóta eltelt évek kétségkívül őt igazolták. Azután eljött az első autóverseny, ahol Akio, a feltűnést kerülendő Morizo álnéven mérette meg magát. A bennfentesek körében természetesen mindennek hamar híre ment, és ma már talán nincs olyan versenyszervező a világon, aki nem tudná azonnal, hogy a világ vezető autógyártójának elnöke nevezett a versenyére, ha meglátja az indulók között a Morizo nevet. Morizo, Akio Toyoda mesterpilóta énje tehát önálló életre kelt, és ez, ha lehet, minden korábbinál népszerűbbé tette a már amúgy is széles körben kedvelt elnököt. Az autóvásárlók pedig biztosak lehetnek benne, amíg Akio Toyoda ül a Toyota elnöki székében, és Morizo személyesen tesztel minden egyes Toyota modellt, a világ legjobb autói készülnek a vállalatnál, és egy a fenntartható autózásért valódi szenvedéllyel lelkesedő elnök vezeti át a Toyotát és a Lexust, valamint a e márkák rajongóit a C.A.S.E. (Connected, Autonomous, Shared, Electric – azaz magyarul, összekapcsolt, önvezető, megosztott elektromos autók) által fémjelzett új világba.