60 év. 12 generáció. Egy Corolla

• Több mint 57 millió Corolla talált gazdára világszerte 60 év alatt
• A Corolla modellek ma 11 ország 14 gyártóközpontjában készülnek
• A minőségre, sokoldalúságra és ár-érték arányra épülő Corolla hű maradt a születésekor megfogalmazott alapelvekhez
• A Corolla 12 generáción keresztül folyamatosan fejlődött, hogy világszerte megfeleljen a változó vásárlói igényeknek
• A mai Corolla hibridpalettája a hatékonyságot, a biztonságot és a digitális kapcsolódást ötvözi, amit exkluzív 60. évfordulós kiadások tesznek teljessé

Egyetlen autó sem ért el a történelemben a Toyota Corolláéhoz fogható eredményt: 60 év alatt több mint 57 millió példánya talált gazdára, és a sikertörténetnek még koránt sincs vége.

Az első modell 1966-os bemutatkozása óta egyetlen másik autótípus neve sem szerepelt ennyi eladott autón, aminek köszönhetően a Corolla kiérdemelte „a világ legkelendőbb autója” címet.

Ez a figyelemre méltó eredmény generációról generációra a járművek széles választékát foglalja magában, amelyek világszerte a legkülönfélébb vásárlói ízlésnek és igényeknek feleltek meg: a családi szedánoktól és ferdehátúakon, a sportkupékon át a kombikig.

A Corolla tartós sikerének alapját azok az elvek adják, amelyeket a Toyota már az eredeti, 1966-os modell létrehozásakor alkalmazott. Az akkori cél kiváló minőségű, sokoldalú, ugyanakkor megfizethető autó tervezése volt. Tizenkét generációval később a Corolla még mindig hű ezekhez az értékekhez: az évek során folyamatosan alkalmazkodott a változásokhoz, hogy megőrizze helyét a piac meghatározó szereplői között.

A COROLLA TÖRTÉNETE GENERÁCIÓRÓL GENERÁCIÓRA

Elkezdődik a Corolla története

Az 1960-as évek elején Japán rohamosan fejlődött. Az ország az újjáépítés, az innováció és a növekvő jólét időszakát élte. Ahogy a lakosság száma átlépte a 100 milliót, a társadalom egyre inkább vágyott új gondolatokra és termékekre.

A városok terjeszkedtek, új elővárosok alakultak ki, így az autó birtoklása sokak számára egyszerre vált kívánatossá és szükségessé. A Toyota lehetőséget látott egy újfajta autó megalkotásában: olyan járművet akart létrehozni, amely nem csupán megbízható és praktikus közlekedési eszköz, hanem kényelmes, élvezetes vezetni, műszakilag korszerű, gazdagon felszerelt és modern is.
Ez az úttörő modell lett a Corolla, amely tökéletes példája annak a máig érvényes Toyota-elvnek, hogy a megfelelő autót a megfelelő helyen és a megfelelő időben kell kínálni.

A Toyota az új modell iránti elkötelezettségét azzal is bizonyította, hogy külön gyárat épített számára: ez lett a Toyota Cityben működő Takaoka üzem. A minőségellenőrzési eljárások szigorúak voltak: az összeszerelés minden egyes szakaszában előírás volt, hogy minden autónak a referenciaérték meghatározott átlagos pontszámánál jobb eredményt kell elérnie.

A projektet Haszegava Tacuo főmérnök irányította, aki gondoskodott arról, hogy a Toyota elképzelései megvalósuljanak. Minden készen állt a Corolla megszületéséhez, azaz egy autóipari legenda kezdetéhez.

Első generáció: 1966–1970

Az eredeti Corollát „népautónak” szánták, valójában azonban jóval többet kínált annál, mint amit a tömegpiaci vásárlók addig megszokhattak. Az 1962-ben megszületett eredeti elképzelésből kifejlesztett modellt az 1966-os Tokiói Autószalonon mutatták be, majd ugyanazon év novemberében Japánban piacra lépett, és megkezdődött gyártása is az új üzemben.

A Corolla nevet a virág szirmait koronaként összefogó rész angol elnevezése ihlette, amelyet a virág legszebb részének tartanak.

Az eredeti modellválaszték két- és négyajtós szedánból, valamint kétajtós kombiból állt, amelyeket 1,1 literes, 60 lóerős motor hajtott. Az újdonságok között szerepelt a padlóra szerelt, négyfokozatú kézi sebességváltó – ilyen először került japán autóba –, a tárcsafék, a kagylóülés, a többpontos biztonsági öv és a kétfokozatú ablaktörlő. A Toyota már ekkor exportpiacokban gondolkodott, amit a modern, félig ferdehátú tetővonallal és ívelt felületekkel kialakított karosszéria is tükrözött.

A Corolla mindössze három év alatt lett Japán legkelendőbb autója.

Második generáció: 1970–1974

A rohamosan fejlődő japán autópiacon a Toyota 1970-ben bemutatta a Corolla második generációját. A bemutató egybeesett azzal a mérföldkővel, hogy a modell értékesítése elérte az egymilliós darabszámot. Az új modell jól példázta a Toyota folyamatos fejlesztésre épülő Kaizen filozófiáját, amelynek középpontjában a biztonság, a kényelem és a használati érték javítása állt.
Ebben a generációban jelent meg a kétajtós kupé, valamint az első sportmodell, a teljesen ferdehátú Levin, amelynek neve villámcsapásra utal. A modellt 1,6 literes, két felülfekvő vezérműtengelyes motor hajtotta, amely 115 lóerőt teljesített.

A fontosabb újdonságok közé tartozott az átdolgozott futómű, az új hajtásláncok, valamint a beépített fejtámlával kialakított, magas háttámlájú első ülések. Ez volt az első Corolla, amelyhez AM/FM sztereó rádió, légkondicionáló, szélvédőmosó és a hátsó ajtókon gyermekzár is rendelhető volt. A hosszabb utak kényelmét nagyobb, 45 literes üzemanyagtartály szolgálta.

A modell hatalmas sikert aratott: 2,4 millió példány készült belőle. 1971-től kezdve a Toyota portugáliai gyártópartnere, a Caetano teljesen szétszerelt készletekből állította össze az autókat.

Harmadik generáció: 1974–1979

A Corolla ekkor már szilárdan tartotta helyét a piac meghatározó modelljei között, exportértékesítése pedig meghaladta a 300 ezer példányt évente. A Toyota a harmadik generációval „a tökéletes családi autót” kívánta megalkotni. A legfontosabb célok a magasabb szintű biztonság és kényelem voltak.

Az új károsanyag-kibocsátási előírások új motorok fejlesztését tették szükségessé, a Toyota pedig kipufogógáz-utókezelő katalizátort fejlesztett Toyota Total Clean System néven.

Ez volt az első Corolla, amelynek tervezésénél szélcsatornát is alkalmaztak, ennek eredményeként pedig aerodinamikusabb, markánsabb vonalvezetésű karosszéria született.

A vásárlók korábban soha nem látott választékot kaptak: megjelent a B-oszlop nélküli kupé, miközben a középső felszereltségi szinteken is elérhetővé váltak a keménytetős és félig ferdehátú változatok, amelyek korábban csak a csúcsmodellek sajátjai voltak. Az új Liftback a sokoldalú használhatóságot sportos karakterrel ötvözte.

Az utasterek csendesebbé váltak a zaj- és rezgésszint csökkentését célzó fejlesztéseknek köszönhetően, emellett középre rendezett kezelőszerveket és párnázott műszerfalat kaptak. Ez volt az első Corolla, amelyet már passzív biztonsági szempontok figyelembevételével terveztek, többek között ütközési energiát elnyelő karosszériával, gyűrődőzónákkal és előfeszítővel ellátott biztonsági övekkel.

A harmadik generációból több mint 3,75 millió példány készült.

Negyedik generáció: 1979–1983

Az évtized fordulóján a piaci igények a nívósabb modellek felé mozdultak el, miközben a nemzetközi olajválság következtében a kedvezőbb üzemanyag-fogyasztás is kiemelt szemponttá vált. A Toyota olyan negyedik generációs Corollával válaszolt, amely minden területen fejlődést hozott, különösen a vezethetőség és a hajtásláncok terén.

Ez volt az első Corolla fogasléces kormányművel, valamint az első, amelynél a hátsó laprugókat tekercsrugókkal kombinált, új többlengőkaros futómű váltotta fel. Szintén ez volt az első dízelmotoros Corolla: 1982-ben az 1,8 literes, magas termikus hatásfokkal működő, kedvező fogyasztású dízelmotor csatlakozott a kínálathoz. A megjelenést letisztult vonalak, lejtős orr és magasra húzott hátsó rész jellemezte. Az utastérben jobb minőségű anyagokat alkalmaztak, a használati értéket pedig többek között a kupé és a Liftback osztottan lehajtható hátsó ülései növelték.

Ötödik generáció: 1983–1987

Az 1983 májusában bemutatott ötödik generáció a fiatalabb vezetőket célozta meg, és a Corolla történetének addigi legátfogóbb modellváltását hozta. A Toyota először alkalmazott számítógépes technológiát a karosszéria tervezésekor, valamint a hajtásláncok és vezérlőrendszerek fejlesztésekor.

A Corolla elsőkerékhajtással is elérhetővé vált, ami lehetővé tette az utastér helykínálatának és kényelmének optimalizálását. A hátsókerék-hajtású változatok továbbra is a kínálatban maradtak azok számára, akik sportosabb vezetési élményre vágytak. Az utasteret úgy alakították ki, hogy öt felnőtt kényelmesen elférjen; a nagyobb helykínálat érdekében a padló alacsonyabbra, a kormánykerék pedig előrébb került, és a meredekebb hátsó szélvédő is hozzájárult a nagyobb térhez. Az opciók között szerepelt szervokormány, központi zár, elektromos ablakemelő és napfénytető is.

Az ötödik generáció tagja volt a legendás AE86 kupé, az utolsó orrmotoros, hátsókerékhajtású Corolla – erről külön fejezetben írunk részletesebben.

Hatodik generáció: 1987–1991

Mivel a vásárlók egyre jobb minőséget vártak el, a Corolla hatodik generációjának célja az volt, hogy minden korábbinál magasabb szinten teljesítse, sőt meghaladja az elvárásokat. Az autó minden részletét újratervezték, hogy emeljék a luxus, a kényelem és a minőség színvonalát. A legfontosabb jellemzők közé tartoztak a különböző vásárlói csoportok igényeihez igazodó, karakteres karosszériaváltozatok, az élvezetes vezethetőség és a minden érzékre ható minőség.

Kívül a „széles és alacsony” formavilág vált meghatározóvá: a korábbi generációk egyenes vonalait lekerekítettebb formák váltották fel. Az utastérben puha velúr és vastag kárpitanyagok emelték a komfort szintjét, miközben az új ergonómiai szempontok meghatározták a kezelőszervek formáját, elhelyezését és működtetésének érzetét.

A karosszéria számítógépes optimalizálása csökkentette a zajt és a rezgéseket, miközben a szellőzőrendszer az utastér levegőminőségét és hőmérsékletét is szabályozta. Az új felszerelések között szerepelt a hosszirányban állítható kormányoszlop, a magasságában állítható biztonsági öv és a vezetőülés deréktámasza.

A széles modellválasztékban szedán, kupé, ferdehátú, kombi és furgon is szerepelt. Mindegyik elsőkerék-hajtású volt, emellett először jelentek meg összkerékhajtású változatok is. A motorválaszték páratlanul széles volt: hat benzines és egy dízelmotor állt rendelkezésre, 64 és 145 lóerő közötti teljesítménnyel.

Hetedik generáció: 1992–1995

A Toyota a Corolla erősségeinek továbbfejlesztésére törekedett, a hetedik generáció pedig minden területen fejlődést hozott. Nagyobb, gyorsabb, biztonságosabb és csendesebb lett elődeinél, és ez volt az első olyan generáció, amelyre hatással volt a Lexus, a Toyota 1989-ben bevezetett luxusmárkájának presztízse.
A futómű és a hajtáslánc fejlesztésével foglalkozó csapatokat először vonták össze, emellett célzott pályateszteket is végeztek az Európában elvárt úttartási jellemzők elérése érdekében. A karosszéria minden korábbinál íveltebb lett, a szedán formavilágát pedig a Lexus LS 400 limuzin ihlette. A karosszéria kevesebb elemből állt, az illesztési hézagok kisebbek lettek, miközben az utastér minden irányban tágasabbá vált, és egységesebb megjelenést kapott. A futóművet átdolgozták, hogy megfeleljen a megnövelt méreteknek, a kerékméret pedig 14 colra nőtt. 1994 szeptemberétől a vezetőoldali légzsák alapfelszereléssé vált, ahogy a Toyota tovább emelte a biztonsági színvonalat.

Nyolcadik generáció: 1995–2000

A márkánál stratégiai változás következett be a nyolcadik generációval: ahelyett, hogy globális modellként fejlesztették volna, kifejezetten az európai piac számára készülő változatok kialakítására helyezték a hangsúlyt, ezért közvetlenül bevonták a munkába az európai tervezőcsapatokat. Ez egyben az európai Corolla-gyártás teljes körű helyi beindításának kezdete is volt (erről egy későbbi fejezetben részletesebben írunk). A modell fejlesztését az egyre erősödő környezetvédelmi szempontok, valamint a tömeg csökkentésének és az üzemanyag-fogyasztás, illetve a károsanyag-kibocsátás mérséklésének igénye határozta meg. A tömegcsökkentést nagy szilárdságú, ugyanakkor könnyű acél bevezetése segítette a karosszéria szerkezetében. A fenntartási költségek szintén fontos szempontot jelentettek, ezért a Toyota egyszerűbbé tette az autó szervizelését és javítását. Ez volt az első Corolla, amelyhez rendelhetővé vált műholdas navigáció.

Kilencedik generáció: 2000–2006

A Toyota a kilencedik generációs Corolla tervezésekor szakított a múlttal, és az új évezredhez új mércét állító autót alkotott. Európa kiemelt célpiac volt: a karosszéria külső formáját itt fejlesztették ki a „fiatalos és kifinomult” formavilág jegyében. A legfontosabb újdonságok közé tartozott az új padlólemez, valamint az üvegezés, az oszlopok és a tető síkba illesztése, amely egyszerre teremtett prémiumhatású megjelenést és kedvezőbb légellenállást. A minőségérzetet olyan részletek is emelték, mint a Lexus modellekben is alkalmazott Optitron műszeregység.

Az európai kínálatban az Egyesült Királyságban gyártott három- és ötajtós ferdehátú modellek, valamint a Törökországban gyártott szedán és egyterű, a Corolla Verso szerepelt. Kilencféle hajtáslánc készült, köztük közös nyomócsöves D-4D dízelmotor és 1,8 literes VVT-i benzinmotor a sportos T Sport ferdehátúhoz.

Tizedik generáció: 2007–2012

A 10. generációs modell neve piacról piacra változott: a világ egyes részein Corollaként ismerték, míg Japánban és Európában Auris néven került forgalomba a három- és ötajtós ferdehátú változat (a szedán továbbra is Corolla maradt).

A Toyota úgynevezett „belülről kifelé” tervezési elvet alkalmazott, amelynek során elsőbbséget kapott az utastér mérete. A kezdeti motorválasztékban 1,4 literes és új 1,6 literes VVT-i motorok szerepeltek, míg a csúcsmodellt 2,2 literes D-4D dízelmotor hajtotta, és egyedi multilink hátsó felfüggesztést kapott. A biztonsági színvonal minden korábbinál magasabbra került, többek között a vezetőoldali térdlégzsák bevezetésével. A légkondicionáló, a dönthető hátsó ülések és az új elektromos szervokormány az alapfelszereltség részét képezték. Egyes változatokhoz új, robotizált kuplungos sebességváltó is rendelhető volt, amelynél a kézi fokozatválasztást kormány mögötti váltófülek tették lehetővé.

2010-ben a Toyota bemutatta az Auris Hybrid ferdehátút, az első Európában tömeggyártott Toyota hibridautót. A Toyota Motor Manufacturing UK gyárában készült modell a Toyota csendes, kifinomult és rendkívül hatékony hajtásláncát hozta el az európai autópiac szívébe, és megteremtette az alapot ahhoz, hogy a hibrid hajtás a Toyota teljes modellkínálatában elterjedjen.

Tizenegyedik generáció: 2013–2018

A Corolla – amely az európai régióban Auris néven volt ismert – teljesen megújult formában lépett be tizenegyedik generációjába. A fejlesztés középpontjában a menetdinamika tökéletesítése állt, amit a tömeg jobb elosztásával és a futómű finomhangolásával értek el, így az autó közvetlenebb és élvezetesebb vezetési élményt kínált. Az elsősorban Európában, európai vásárlók számára tervezett modellválasztékban a nyolcadik generációs Corolla óta először jelent meg kombi – a Touring Sports.

A hajtásláncok között full hibrid, dízel- és benzinmotor is szerepelt. A motorok finomhangolásával, a tömeg csökkentésével és az aerodinamikai fejlesztésekkel tovább javították az üzemanyag-fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást. Az új hibrid kategóriaelső, mindössze 87 g/km-es CO₂-emissziót ért el. Az Auris az Egyesült Államokba is eljutott, ahol Scion iM néven, később pedig Corolla M-ként forgalmazták, sportos karakterrel, ültetett futóművel és teljes aerodinamikai csomaggal.

Tizenkettedik generáció: 2019-től napjainkig

A 12. generációs Corolla ferdehátú, Touring Sports és szedán változatban jelent meg, amelyek gyártása az Egyesült Királyságban és Törökországban folytatódott. A Toyota New Global Architecture (TNGA) C-platformjára épülő Corolla alacsonyabb súlypontot és merevebb karosszériát kapott, ami jelentősen javította a vezethetőséget, az agilitást és a rugózási komfortot. Új, kettős hibridstratégia is megjelent: a ferdehátú és a Touring Sports vásárlói az 1,8, illetve 2,0 literes hibrid rendszer közül választhattak, attól függően, hogy a lehető legjobb hatékonyságot vagy nagyobb teljesítményt részesítették előnyben. Az a Corolla Európában már a bevezetéstől kezdve kizárólag hibrid hajtással volt elérhető.

A formatervezés során a ferdehátú és a Touring Sports dinamikusabb, míg a szedán elegánsabb, tekintélyt sugárzó megjelenést kapott. Ez volt az első Corolla, amelyhez GR Sport felszereltségi szint is készült erőteljesebb, sportos megjelenéssel, amelyet a Toyota bajnoki címeket nyert nemzetközi motorsportrészlege, a GAZOO Racing ihletett. A 2019-es bevezetés óta az európai Corolla-család a Corolla Cross SUV-val is bővült.

A COROLLA AE86: A VEZETÉS ÉLMÉNYÉRE SZÜLETETT AUTÓBÓL KULTURÁLIS IKON

• Megfizethető, ugyanakkor rendkívül élvezetes vezetési élményt kínáló autóként vált legendássá
• Klasszikus orrmotoros, hátsókerék-hajtású felépítés, magas fordulatszámon dolgozó, sokszelepes 1,6 literes motorral
• A „Hachi-Roku” legenda az Initial D anime- és mangasorozat révén a popkultúrában tovább él

Az elmúlt 60 évben gyártott több száz különböző Corolla-változat közül az AE86 kiemelkedik, hiszen olyan modellként vált ismertté, amely kivételes vezetési élményt kínál az autósoknak. Sőt, hírneve messze túllépett az autózás világán: az Initial D anime- és mangasorozatban betöltött szerepének köszönhetően a modern japán kultúra egyik ikonjává vált.

A modell 1983 és 1987 között készült az ötödik generációs Corolla részeként. Levin és Trueno sportos ferdehátú változatban, valamint lépcsőshátú kupéként kínálták. Európában Corolla GT és GTi néven forgalmazták. Karcsú, ék alakú formája, alacsony vezetési pozíciója és játékos, élénk menettulajdonságai hamar népszerűvé tették.

Az AE86 klasszikus orrmotoros, hátsókerékhajtású sportautós elrendezést kapott, tömege nem érte el az egy tonnát, az első és a hátsó tengely közötti tömegelosztása pedig ideális volt. Az 1,6 literes, 4A-GE kódjelű, két felülfekvő vezérműtengelyes, soros négyhengeres motor elektronikus üzemanyag-befecskendezést kapott, teljesítménye 130 LE, legnagyobb nyomatéka pedig 149 Nm volt. A magas fordulatszámot kedvelő motor mintegy 8,3 másodperc alatt gyorsította álló helyzetből 100 km/órára az autót, miközben a gyorsulást jellegzetes, rekedtes kipufogóhang kísérte. A szervorásegítésű, belső hűtésű tárcsafékkel szerelt fékrendszer az autó teljesítményéhez méltó lassulást biztosított, az önzáró differenciálmű pedig feláras extraként volt rendelhető.

Nem meglepő, hogy az AE86 a motorsportban is igen versenyképesnek bizonyult - raliban és versenypályán egyaránt. A driftversenyek világában szintén legendás modellé vált. Hírnevét tovább növelte, hogy 1995-től szerepelt az Initial D sorozatban, amelynek főhőse egy AE86-tal szállította nappal a tofut, éjszaka pedig ugyanazt az autót használta driftelésre.

Mit jelent az AE86 és a Hachi-Roku?

Az AE86 a Toyota típusjelzésének része: az A a motorcsaládra utal, az E86 pedig a Corolla nyolcadik generációján belüli változatot jelöli. Japánban az autó egyszerűen „Hachi-Roku” (86) néven vált ismertté. Ebből olyan Toyota sportmodell jelölési hagyomány lett, amely több mint három évtizeddel később a GT86, majd a GR86 kupé bemutatásával tért vissza.

Az AE86 napjainkban

A GAZOO Racing felismerte az AE86 máig tartó jelentőségét és népszerűségét, ezért a tulajdonosok számára az eredetivel egyező alkatrészeket gyárt, amelyek segítenek az autók üzemben tartásában. A kínálatban többek között kardántengelyek, differenciálművek és motorblokkok is megtalálhatók.

Az eredeti modell bemutatása után negyven évvel, a 2023-as Tokiói Autószalonon a GAZOO Racing az eredeti kupé műszaki alapjainak radikális átalakításával készült tanulmányokat mutatott be. Az AE86 Carbon Neutral Project keretében két kupé új hajtásláncot kapott: az AE86 H2 Concept hidrogénnel működő belső égésű motort, az AE86 BEV Concept pedig akkumulátoros elektromos hajtást és kézi sebességváltót. A tanulmányok azt mutatták meg, hogyan alkalmazhatók az új, nulla károsanyag-kibocsátású technológiák úgy, hogy közben megmaradjon a vezetés hagyományos élménye.

AZ ORSZÁGÚTTÓL A RALI- ÉS VERSENYPÁLYÁKIG: A COROLLA A MOTORSPORTBAN

• Bajnoki címek és győzelmek a pálya- és raliversenyeken
• A Corollával a Toyota 1999-ben megnyerte a rali-világbajnokság konstruktőri címét
• A Toyota a Corollát a japán hosszú távú versenyeken használja új, hidrogénüzemű belső égésű motorok fejlesztésére

Bár a Corollát nem sportmodellként tervezték, a motorsportban világszinten is komoly sikereket ért el, mindenekelőtt a svéd ralilegenda, Ove Andersson irányítása alatt működő Toyota Team Europe (TTE) színeiben.

Még a TTE 1975-ös megalapítása előtt a Corolla megszerezte a Toyota első világbajnoki győzelmét a rali-világbajnokságon (WRC). Az utcai 1600 SR modellen alapuló, második generációs Corolla indult az Egyesült Államokban megrendezett Press-on-Regardless Rallyn, és meg is nyerte a versenyt.

A TTE által indított Corolla 1975-ben kezdett sikereket aratni a helyi európai versenyeken, majd a csapat első WRC-győzelmét is megszerezte az 1000 Tó Ralin, a mai Finn-rali elődjén. A győztes autó 1,6 literes Corolla Levin volt, amelyet Hannu Mikkola vezetett. A finn versenyző szoros küzdelemben utasította maga mögé a Ford és a Saab versenyzőit.

A motorsport nemzetközi szabályai korlátozták a Corolla lehetőségeit a WRC-ben, ezért a világbajnoki sikereket ezt követően a Celica egymást követő generációi érték el. Fordulópontot az 1997-es új szabály jelentett, amely lehetővé tette a csapatoknak olyan motorok beépítését a versenyautókba, amelyeket sorozatgyártású változatokban nem használtak. Ennek köszönhetően az európai Corolla AE111 2,0 literes motort kapott, majd 1998-ban három futamot nyert, 1999-ben pedig a Toyota számára megszerezte a WRC konstruktőri világbajnoki címét.

A Corolla versenyautóként is bizonyította képességeit: nemzeti, európai és globális túraautó-bajnokságokban egyaránt rajthoz állt. Kiemelkedő eredmény, hogy a Corolla AE86 (GT) 1986-ban és 1987-ben egymást követő két évben is megnyerte a brit túraautó-bajnokságot (BTCC). A Corolla aktuális generációja 2019 óta szerepel a BTCC mezőnyében.

2021 óta a Toyota és a ROOKIE Racing a hidrogénnel hajtott GR Corolla H2 Concept versenyautóval vesz részt a japán Super Taikyu hosszú távú versenysorozatban. A versenyzés fontos szerepet játszik a Toyota hidrogénüzemű belső égésű motorjának fejlesztésében. Ez a technológia lehetővé teszi a Toyota számára, hogy olyan belső égésű hidrogénmotort fejlesszen, amelynek megvan a nagy teljesítményű motorokra jellemző hangzása, teljesítménye és vezetési élménye, de közben a szén-dioxid kibocsátás közelítsen a nullához.

A TOYOTA EGYIK MEGHATÁROZÓ MODELLJE EURÓPÁBAN

• 1971-ben kezdődött európai gyártása komplett alkatrészkészletekből
• 1994 óta teljes körű a Corolla európai gyártása
• A Toyota Motor Manfacturing UK a Corolla ferdehátú és Touring Sports változatainak európai gyártási központja
• A Corolla szedán gyártását a Toyota Motor Manufacturing Turkey végzi
• Eddig csaknem 9,5 millió Corolla talált gazdára Európában

Európát már a Corolla fejlesztésének korai szakaszában fontos piacként azonosította a Toyota, az első modellek pedig már 1967 áprilisában megérkeztek a régióba. 1971-től a Toyota portugáliai gyártópartnere, a Caetano komplett alkatrészkészletekből kezdte meg az autók összeszerelését.

Az 1970-es és 1980-as években az új Corolla modelleket egyre inkább az európai vezetési körülményekhez és vásárlói igényekhez igazítva tervezték és fejlesztették. Az értékesítés folyamatosan bővült, ahogy a Corolla újabb és újabb generációkkal fejlődött, így 1994-ben Törökországban megkezdődhetett a teljes körű európai gyártás. Ez jól tükrözi a Toyota azon filozófiáját, hogy az autókat azokon a piacokon gyártja, ahol értékesítik és használják őket.

A Toyota európai beruházásai hozzájárultak ahhoz, hogy a Corolla európai értékesítése mára megközelítse a 9,5 millió darabot. Ez azt jelenti, hogy világszerte eladott Corollák csaknem hatoda Európában talált gazdára. Napjainkban a Toyota Motor Manufacturing UK (TMUK) a Corolla ferdehátú és Touring Sports változatainak európai gyártóközpontja. Az üzem emellett a helyi fejlesztésű haszonjármű-változatot, a Corolla Commercialt is gyártja, valamint az Észak-Amerikába exportált nagyteljesítményű GR Corollát.

A Derbyshire-ben található Burnaston autógyárban 1998-ban kezdődött a Corolla gyártása a nyolcadik generáció ferdehátú és háromajtós változataival, majd 2001-ben áttértek a kilencedik generáció gyártására. Az Auris gyártása 2007-ben indult, 2010-ben pedig a TMUK azzal a különleges eredménnyel büszkélkedhetett, hogy a Toyota első európai hibridgyártási központjává vált.

A Toyota Motor Manufacturing Turkey (TMMT) 1994-ben kezdte meg a hetedik generációs Corolla gyártását a Sakarya tartományban található Adapazarı üzemében. Ezt követte a nyolcadik és kilencedik generáció gyártása, beleértve a kombi és a Corolla Verso változatokat is, majd a tizenegyedik és a jelenlegi generációt. A TMMT-ben ma a Corolla gyártása a limuzinváltozatra összpontosul, amely a Toyota C‑HR mellett készül.

A COROLLA MA: 60. ÉVFORDULÓS KÜLÖNKIADÁSOK

• A Toyota különleges, korlátozott darabszámú modellekkel ünnepli a Corolla 60. évfordulóját
• Az Európában gyártott Hatchback, Touring Sports és Sedan modellek egyedi külső és belső részletekkel, gazdagabb alapfelszereltséggel és évfordulós emblémákkal készülnek
• A világpiacra szánt modellek formavilágát Európában, a Toyota brüsszeli formatervező stúdiójában alakították ki

A Corolla 60. évfordulója alkalmából a Toyota a Hatchback, Touring Sports és Sedan különleges kiadásait készíti el egyedi formai részletekkel, évfordulós emblémákkal és gazdagabb alapfelszereltséggel.

A Toyota Motor Manufacturing UK által Nagy-Britanniában gyártott, 60. évfordulós Hatchback és Touring Sports modellek már első pillantásra megkülönböztethetők a Corolla többi változatától. Kizárólag ehhez a különkiadáshoz elérhető New Boreal kék metálfényezést kapnak, kéttónusú kivitelben: a tető és az oszlopok kontrasztos Night Sky fekete fényezésűek.

A különleges változatok egyediségét új kialakítású, tízküllős, 17 colos könnyűfém keréktárcsák is hangsúlyozzák. A felnik matt és megmunkált felületeinek kontrasztja mellett fekete, krómozott kerékanyák teszik teljessé az összhatást.

A Corolla sportos megjelenését az első lökhárító alsó részén és az oldalküszöbökön alkalmazott új, matt ezüstszínű díszítőelemek, valamint a sötét bevonatú ködlámpadíszek, illetve a hátsó ajtók és a hátsó lökhárító sarkain elhelyezett betétek emelik ki. A Touring Sports változaton a hátsó lökhárító alsó részén további matt ezüstszínű díszítőelem jelenik meg. Kívül az összképet a hátsó ajtók alsó peremén elhelyezett, elegáns, matt ezüstszínű 60th Anniversary felirat teszi teljessé.

Az utastérben matt ezüstszínű küszöblécek viselik a 60th Anniversary emblémát, az első és hátsó szőnyegek pedig fekete textilből készülnek, hozzájuk illő matt ezüstszínű betétekkel.

A Toyota Motor Manufacturing Turkey által gyártott elegáns Corolla szedán sajátos, Lunar Sky kék fényezést kap. A modell különleges formai részleteinek többsége egyezik a Hatchback és Touring Sports változatokéval: többek között a külső díszítőelemeket, a 17 colos könnyűfém felniket, a 60th Anniversary emblémákat, a küszöbléceket és a szőnyegeket is tartalmazza. Emellett a csomagtérfedél alsó peremén matt ezüstszínű díszcsík húzódik végig.

A 60. évfordulós modellek vásárlói további fényezési lehetőségek között válogathatnak: Platina fehér gyöngyház prémiumfényezés és Hamuszürke metálfényezés.

A Corolla hibrid rendszere a típustól megszokott csendes, egyenletes és kiemelkedően hatékony működést biztosítja. A Hatchback és Touring Sports vásárlói a helyi piaci kínálattól függően az 1.8 literes, 140 lóerős összteljesítményű hibrid és a 2.0 literes, 196 lóerős összteljesítményű hibrid hajtáslánc közül választhatnak.

A legújabb Corolla gazdag alapfelszereltsége teljesen digitális felhasználói élményt kínál. Ennek része a személyre szabható, 12,3 colos digitális műszeregység, valamint a 10,5 colos érintőképernyővel működő Toyota Smart Connect+ multimédiás rendszer. A rendszer felhőalapú navigációt biztosít, amely folyamatosan frissülő forgalmi információkra támaszkodik, emellett beépített útvonaltervező rendszerrel is rendelkezik.

Az alapfelszereltség része a Toyota T-Mate aktív biztonsági és vezetéstámogató rendszerének átfogó csomagja is. Ennek részét képezik a Toyota Safety Sense funkciói, amelyek a gyakori baleseti kockázatok széles körét képesek felismerni és azokra reagálni, majd figyelmeztetik a vezetőt, valamint segítik az ütközés elkerülését vagy következményeinek mérséklését. A rendszer része többek között az útkereszteződésben történő ütközések elkerülésére is képes ütközést megelőző rendszer, az intelligens adaptív sebességtartó automatika, a sávelhagyásra figyelmeztető rendszer és a sávkövető asszisztens, a vészhelyzeti kormányzási asszisztens, valamint a közlekedési tábla felismerés funkció. Az új és továbbfejlesztett biztonsági, illetve multimédiás funkciók vezeték nélküli frissítésekkel, a felhasználó közreműködése nélkül érkeznek az autóba.

A 60. évfordulós Corolla modellek már megrendelhetők, az ügyfelekhez pedig október végétől érkeznek meg az első példányok.

A TOYOTA COROLLA CONCEPT

• A Toyota a 2025-ös Japán Mobilitási Kiállításon mutatta be a Corolla Concept modellt
• A tanulmányt úgy tervezték, hogy többféle hajtáslánc befogadására legyen alkalmas
• A formatervezést a „Max Vision” és „Max Space” vezérelvek határozták meg

A Corolla története folytatódik: a Toyota a 2025-ös Japán Mobilitási Kiállításon bemutatott Toyota Corolla Concept révén radikális elképzeléseket vázolt fel arról, hogyan fejlődhet tovább a modell a jövőben.

A tanulmány bemutatásakor Koji Sato, a Toyota Motor Corporation akkori elnöke arról beszélt, hogy a Corolla mindig tökéletesen testesítette meg a Toyota emberközpontú gyártási szemléletét, amelyet japánul Monozukurinak neveznek.

„Bármilyen is legyen a megjelenése vagy a karosszériatípusa, a Corolla mindig Corolla maradt. Ezért is volt mindig „mindenki autója” – mondta.

A tanulmány megalkotását a „maximális kilátás” és a „maximális tér” gondolata vezérelte – melynek eredményeképp egy kompakt, mégis tágas, komoly, szinte építészeti ihletésű autó juthat eszünkbe, ami meleg és otthonos, mint egy olyan élettér, nappali, lakás, melyhez komoly érzelmi kötődésünk van. Ezt tükrözi a határozott külső formavilág, a nagy méretű, komoly kilátást nyújtó szélvédő és az alacsonyan elhelyezett műszerfalnak köszönhető hatalmas térérzet.